zabolátlan
Hungarian
Etymology
From zabola, a dialectal, slightly archaic variant of zabla (“bit”) + -tlan (“-less, without”, adjective-forming suffix).[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈzɒbolaːtlɒn]
- Hyphenation: za‧bo‧lát‧lan
- Rhymes: -ɒn
Adjective
zabolátlan (comparative zabolátlanabb, superlative legzabolátlanabb)
- unbridled, unrestrained
- Synonyms: féktelen, szertelen
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | zabolátlan | zabolátlanok |
| accusative | zabolátlant | zabolátlanokat |
| dative | zabolátlannak | zabolátlanoknak |
| instrumental | zabolátlannal | zabolátlanokkal |
| causal-final | zabolátlanért | zabolátlanokért |
| translative | zabolátlanná | zabolátlanokká |
| terminative | zabolátlanig | zabolátlanokig |
| essive-formal | zabolátlanként | zabolátlanokként |
| essive-modal | zabolátlanul | — |
| inessive | zabolátlanban | zabolátlanokban |
| superessive | zabolátlanon | zabolátlanokon |
| adessive | zabolátlannál | zabolátlanoknál |
| illative | zabolátlanba | zabolátlanokba |
| sublative | zabolátlanra | zabolátlanokra |
| allative | zabolátlanhoz | zabolátlanokhoz |
| elative | zabolátlanból | zabolátlanokból |
| delative | zabolátlanról | zabolátlanokról |
| ablative | zabolátlantól | zabolátlanoktól |
| non-attributive possessive - singular | zabolátlané | zabolátlanoké |
| non-attributive possessive - plural | zabolátlanéi | zabolátlanokéi |
Derived terms
- zabolátlanság
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
- Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- zabolátlan in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.