vőlegény
Hungarian
Etymology
From the verb vesz (“to buy”) → its present participle vevő (“buyer”) → vő + legény (“young man”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvøːlɛɡeːɲ]
- Hyphenation: vő‧le‧gény
Noun
vőlegény (plural vőlegények)
- fiancé (a man who is engaged to be married)
- bridegroom, groom (a man about to be married)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | vőlegény | vőlegények |
| accusative | vőlegényt | vőlegényeket |
| dative | vőlegénynek | vőlegényeknek |
| instrumental | vőlegénnyel | vőlegényekkel |
| causal-final | vőlegényért | vőlegényekért |
| translative | vőlegénnyé | vőlegényekké |
| terminative | vőlegényig | vőlegényekig |
| essive-formal | vőlegényként | vőlegényekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | vőlegényben | vőlegényekben |
| superessive | vőlegényen | vőlegényeken |
| adessive | vőlegénynél | vőlegényeknél |
| illative | vőlegénybe | vőlegényekbe |
| sublative | vőlegényre | vőlegényekre |
| allative | vőlegényhez | vőlegényekhez |
| elative | vőlegényből | vőlegényekből |
| delative | vőlegényről | vőlegényekről |
| ablative | vőlegénytől | vőlegényektől |
| Possessive forms of vőlegény | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | vőlegényem | vőlegényeim |
| 2nd person sing. | vőlegényed | vőlegényeid |
| 3rd person sing. | vőlegénye | vőlegényei |
| 1st person plural | vőlegényünk | vőlegényeink |
| 2nd person plural | vőlegényetek | vőlegényeitek |
| 3rd person plural | vőlegényük | vőlegényeik |
See also
- menyasszony
- eljegyzés
- esküvő