vív

vív

See also: viv, Viv, and vîv

Faroese

Etymology

From Old Norse víf, from Proto-Germanic *wībą.

Pronunciation

• IPA^(key): /vʊiːv/

  Rhymes: -ʊiːv

Noun

vív n (genitive singular vívs, plural vív)

1. wife, woman

Declension

Declension of vív
n3	singular		plural
	indefinite	definite	indefinite	definite
nominative	vív	vívið	vív	vívini
accusative	vív	vívið	vív	vívini
dative	vívi	vívinum	vívum	vívunum
genitive	vívs	vívsins	víva	vívanna

---

Hungarian

Alternative forms

• ví (archaic)

Etymology

From Proto-Uralic *woje-.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈviːv]
• Rhymes: -iːv

Verb

vív

1. (intransitive) to fence
2. (transitive) to fight

Conjugation

conjugation of vív

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	vívok	vívsz	vív	vívunk	vívtok	vívnak
		Def.	vívom	vívod	vívja	vívjuk	vívjátok	vívják
		2nd-p. o.	vívlak	―
	Past	Indef.	vívtam	vívtál	vívott	vívtunk	vívtatok	vívtak
		Def.	vívtam	vívtad	vívta	vívtuk	vívtátok	vívták
		2nd-p. o.	vívtalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	vívnék	vívnál	vívna	vívnánk	vívnátok	vívnának
		Def.	vívnám	vívnád	vívná	vívnánk (or vívnók)	vívnátok	vívnák
		2nd-p. o.	vívnálak	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	vívjak	vívj or vívjál	vívjon	vívjunk	vívjatok	vívjanak
		Def.	vívjam	vívd or vívjad	vívja	vívjuk	vívjátok	vívják
		2nd-p. o.	vívjalak	―
Infinitive	vívni		vívnom	vívnod	vívnia	vívnunk	vívnotok	vívniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			vívás	vívó	vívott	vívandó	víva	vívhat

Derived terms

• vívás
• vívmány
• vívó

 

(With verbal prefixes):

• kivív
• megvív
• végigvív
• visszavív

Further reading

• vív in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN