vél

vél

See also: vel, -vel, vēl, vėl, veļ, and vęl

Hungarian

Etymology

Might be akin to a Permic word (*wele-), compare Komi-Permyak велавны (velavny) and Udmurt валаны (valany).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈveːl]
• Hyphenation: vél

Verb

vél

1. (transitive) to opine, think

Conjugation

conjugation of vél

Infinitive			vélni
Past participle			vélt
Present participle			vélő
Future participle			vélendő
Adverbial participle			vélve
Potential			vélhet
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	vélek	vélsz	vél	vélünk	véltek	vélnek
		Definite	vélem én téged/titeket véllek	véled	véli	véljük	vélitek	vélik
	Past	Indefinite	véltem	véltél	vélt	véltünk	véltetek	véltek
		Definite	véltem én téged/titeket véltelek	vélted	vélte	véltük	véltétek	vélték
Conditional mood	Present	Indefinite	vélnék	vélnél	vélne	vélnénk	vélnétek	vélnének
		Definite	vélném én téged/titeket vélnélek	vélnéd	vélné	vélnénk	vélnétek	vélnék
Subjunctive mood	Present	Indefinite	véljek	vélj or véljél	véljen	véljünk	véljetek	véljenek
		Definite	véljem én téged/titeket véljelek	véld or véljed	vélje	véljük	véljétek	véljék
Conjugated infinitive			vélnem	vélned	vélnie	vélnünk	vélnetek	vélniük

Derived terms

• vélekedik
• vélemény
• véletlen

---

Icelandic

Etymology

From Old Norse vél, from Proto-Germanic *wīlą (“craft, deceit”), from Proto-Indo-European *wei- (“to turn, bend”); cognate with English wile.

Pronunciation

• IPA^(key): /vjɛːl/

  Rhymes: -ɛːl

Noun

vél f (genitive singular vélar, nominative plural vélar)

1. machine
2. motor, engine

Declension

declension of vél

f-s1	singular		plural
	indefinite	definite	indefinite	definite
nominative	vél	vélin	vélar	vélarnar
accusative	vél	vélina	vélar	vélarnar
dative	vél	vélinni	vélum	vélunum
genitive	vélar	vélarinnar	véla	vélanna

Derived terms

• flugvél
• þvottavél