végtag
Hungarian
Etymology
vég + tag
Pronunciation
- IPA(key): [ˈveːktɒɡ]
- Hyphenation: vég‧tag
Noun
végtag (plural végtagok)
- limb, extremity
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | végtag | végtagok |
accusative | végtagot | végtagokat |
dative | végtagnak | végtagoknak |
instrumental | végtaggal | végtagokkal |
causal-final | végtagért | végtagokért |
translative | végtaggá | végtagokká |
terminative | végtagig | végtagokig |
essive-formal | végtagként | végtagokként |
essive-modal | — | — |
inessive | végtagban | végtagokban |
superessive | végtagon | végtagokon |
adessive | végtagnál | végtagoknál |
illative | végtagba | végtagokba |
sublative | végtagra | végtagokra |
allative | végtaghoz | végtagokhoz |
elative | végtagból | végtagokból |
delative | végtagról | végtagokról |
ablative | végtagtól | végtagoktól |
Possessive forms of végtag | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | végtagom | végtagjaim |
2nd person sing. | végtagod | végtagjaid |
3rd person sing. | végtagja | végtagjai |
1st person plural | végtagunk | végtagjaink |
2nd person plural | végtagotok | végtagjaitok |
3rd person plural | végtagjuk | végtagjaik |