vonó

vonó

See also: vono and vöno

Hungarian

Etymology

von +‎ -ó

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvonoː]
• Hyphenation: vo‧nó

Adjective

vonó (not comparable)

1. pulling, dragging, drawing

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	vonó	vonók
accusative	vonót	vonókat
dative	vonónak	vonóknak
instrumental	vonóval	vonókkal
causal-final	vonóért	vonókért
translative	vonóvá	vonókká
terminative	vonóig	vonókig
essive-formal	vonóként	vonókként
essive-modal	—	—
inessive	vonóban	vonókban
superessive	vonón	vonókon
adessive	vonónál	vonóknál
illative	vonóba	vonókba
sublative	vonóra	vonókra
allative	vonóhoz	vonókhoz
elative	vonóból	vonókból
delative	vonóról	vonókról
ablative	vonótól	vonóktól

Noun

vonó (plural vonók)

1. (music) bow (for playing various stringed musical instruments)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	vonó	vonók
accusative	vonót	vonókat
dative	vonónak	vonóknak
instrumental	vonóval	vonókkal
causal-final	vonóért	vonókért
translative	vonóvá	vonókká
terminative	vonóig	vonókig
essive-formal	vonóként	vonókként
essive-modal	—	—
inessive	vonóban	vonókban
superessive	vonón	vonókon
adessive	vonónál	vonóknál
illative	vonóba	vonókba
sublative	vonóra	vonókra
allative	vonóhoz	vonókhoz
elative	vonóból	vonókból
delative	vonóról	vonókról
ablative	vonótól	vonóktól

Possessive forms of vonó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	vonóm	vonóim
2nd person sing.	vonód	vonóid
3rd person sing.	vonója	vonói
1st person plural	vonónk	vonóink
2nd person plural	vonótok	vonóitok
3rd person plural	vonójuk	vonóik

Derived terms

• tokkal-vonóval

Verb

vonó

1. present participle of von