vonal
Hungarian
Etymology
von (“to pull; to draw”) + -al (“noun-forming suffix”), created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvonɒl]
- Hyphenation: vo‧nal
Noun
vonal (plural vonalak)
- line (a path marked by something, e.g. drawn by pencil)
- line, route
- (chess) file
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | vonal | vonalak |
accusative | vonalat | vonalakat |
dative | vonalnak | vonalaknak |
instrumental | vonallal | vonalakkal |
causal-final | vonalért | vonalakért |
translative | vonallá | vonalakká |
terminative | vonalig | vonalakig |
essive-formal | vonalként | vonalakként |
essive-modal | — | — |
inessive | vonalban | vonalakban |
superessive | vonalon | vonalakon |
adessive | vonalnál | vonalaknál |
illative | vonalba | vonalakba |
sublative | vonalra | vonalakra |
allative | vonalhoz | vonalakhoz |
elative | vonalból | vonalakból |
delative | vonalról | vonalakról |
ablative | vonaltól | vonalaktól |
Possessive forms of vonal | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | vonalam | vonalaim |
2nd person sing. | vonalad | vonalaid |
3rd person sing. | vonala | vonalai |
1st person plural | vonalunk | vonalaink |
2nd person plural | vonalatok | vonalaitok |
3rd person plural | vonaluk | vonalaik |
Derived terms
- vonalas
- vonalaz
- vonalka
- vonalú
Compound words
- alapvonal
- körvonal
- súlyvonal
- telefonvonal
- törésvonal
- törtvonalú
- útvonal
- vasútvonal
- villamosvonal
- vonalkód
- vonalvastagság
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN