viszontagság
Hungarian
Etymology
From the obsolete adverb viszontag (“mutually, reciprocally”) + -ság (“noun-forming suffix”), from the adverb viszont (“vice versa”).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvisontɒkʃaːɡ]
- Hyphenation: vi‧szon‧tag‧ság
Noun
viszontagság (plural viszontagságok)
- adversity, hardship, vicissitude
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | viszontagság | viszontagságok |
| accusative | viszontagságot | viszontagságokat |
| dative | viszontagságnak | viszontagságoknak |
| instrumental | viszontagsággal | viszontagságokkal |
| causal-final | viszontagságért | viszontagságokért |
| translative | viszontagsággá | viszontagságokká |
| terminative | viszontagságig | viszontagságokig |
| essive-formal | viszontagságként | viszontagságokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | viszontagságban | viszontagságokban |
| superessive | viszontagságon | viszontagságokon |
| adessive | viszontagságnál | viszontagságoknál |
| illative | viszontagságba | viszontagságokba |
| sublative | viszontagságra | viszontagságokra |
| allative | viszontagsághoz | viszontagságokhoz |
| elative | viszontagságból | viszontagságokból |
| delative | viszontagságról | viszontagságokról |
| ablative | viszontagságtól | viszontagságoktól |
| Possessive forms of viszontagság | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | viszontagságom | viszontagságaim |
| 2nd person sing. | viszontagságod | viszontagságaid |
| 3rd person sing. | viszontagsága | viszontagságai |
| 1st person plural | viszontagságunk | viszontagságaink |
| 2nd person plural | viszontagságotok | viszontagságaitok |
| 3rd person plural | viszontagságuk | viszontagságaik |
Synonyms
- megpróbáltatás
- nehézség
- kellemetlenség
- hányattatás
- hányódás
Derived terms
- viszontagságos
References
- Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN