visszataszító

visszataszító

Hungarian

Etymology

visszataszít (“to repel; to push back”) +‎ -ó (present participle suffix)[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvisːɒtɒsiːtoː]
• Hyphenation: visz‧sza‧ta‧szí‧tó

Verb

visszataszító

1. present participle of visszataszít

Adjective

visszataszító (comparative visszataszítóbb, superlative legvisszataszítóbb)

1. gross, repugnant, repulsive, vile, distasteful

   Synonyms: ellenszenves, undorító, gusztustalan

2. disgusting, revolting

   Synonyms: gyűlöletes, felháborító

Declension

Inflection of visszataszító
	singular	plural
nominative	visszataszító	visszataszítók visszataszítóak
accusative	visszataszítót	visszataszítókat visszataszítóakat
dative	visszataszítónak	visszataszítóknak visszataszítóaknak
instrumental	visszataszítóval	visszataszítókkal visszataszítóakkal
causal-final	visszataszítóért	visszataszítókért visszataszítóakért
translative	visszataszítóvá	visszataszítókká visszataszítóakká
terminative	visszataszítóig	visszataszítókig visszataszítóakig
essive-formal	visszataszítóként	visszataszítókként visszataszítóakként
essive-modal	—	—
inessive	visszataszítóban	visszataszítókban visszataszítóakban
superessive	visszataszítón	visszataszítókon visszataszítóakon
adessive	visszataszítónál	visszataszítóknál visszataszítóaknál
illative	visszataszítóba	visszataszítókba visszataszítóakba
sublative	visszataszítóra	visszataszítókra visszataszítóakra
allative	visszataszítóhoz	visszataszítókhoz visszataszítóakhoz
elative	visszataszítóból	visszataszítókból visszataszítóakból
delative	visszataszítóról	visszataszítókról visszataszítóakról
ablative	visszataszítótól	visszataszítóktól visszataszítóaktól
non-attributive possessive - singular	visszataszítóé	visszataszítóké visszataszítóaké
non-attributive possessive - plural	visszataszítóéi	visszataszítókéi visszataszítóakéi

Derived terms

• visszataszítóan

References

1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN