vigéc
Hungarian
Etymology
From German Wie geht's?[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈviɡeːt͡s]
- Hyphenation: vi‧géc
- Rhymes: -eːt͡s
Noun
vigéc (plural vigécek)
- door-to-door salesman
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | vigéc | vigécek |
| accusative | vigécet | vigéceket |
| dative | vigécnek | vigéceknek |
| instrumental | vigéccel | vigécekkel |
| causal-final | vigécért | vigécekért |
| translative | vigéccé | vigécekké |
| terminative | vigécig | vigécekig |
| essive-formal | vigécként | vigécekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | vigécben | vigécekben |
| superessive | vigécen | vigéceken |
| adessive | vigécnél | vigéceknél |
| illative | vigécbe | vigécekbe |
| sublative | vigécre | vigécekre |
| allative | vigéchez | vigécekhez |
| elative | vigécből | vigécekből |
| delative | vigécről | vigécekről |
| ablative | vigéctől | vigécektől |
| non-attributive possessive - singular | vigécé | vigéceké |
| non-attributive possessive - plural | vigécéi | vigécekéi |
| Possessive forms of vigéc | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | vigécem | vigéceim |
| 2nd person sing. | vigéced | vigéceid |
| 3rd person sing. | vigéce | vigécei |
| 1st person plural | vigécünk | vigéceink |
| 2nd person plural | vigécetek | vigéceitek |
| 3rd person plural | vigécük | vigéceik |
Derived terms
- vigéces
- vigéci
- vigécség
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
Further reading
- vigéc in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.