vetet
See also: vétet
Hungarian
Alternative forms
- vétet
Etymology
From the ve- stem of vesz (“to buy; to take”) + -tet (causative suffix).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvɛtɛt]
- Hyphenation: ve‧tet
- Rhymes: -ɛt
Verb
vetet
- (transitive) causative of vesz: to make/have someone buy or take something; to have/let someone or something be taken or bought (the person charged with the act expressed with -val/-vel)
Conjugation
conjugation of vetet
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd p. sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Indicative mood | Present | Indef. | vetetek | vetetsz | vetet | vetetünk | vetettek | vetetnek |
| Def. | vetetem | veteted | veteti | vetetjük | vetetitek | vetetik | ||
| 2nd-p. o. | vetetlek | ― | ||||||
| Past | Indef. | vetettem | vetettél | vetetett | vetettünk | vetettetek | vetettek | |
| Def. | vetettem | vetetted | vetette | vetettük | vetettétek | vetették | ||
| 2nd-p. o. | vetettelek | ― | ||||||
| Conditional mood | Present | Indef. | vetetnék | vetetnél | vetetne | vetetnénk | vetetnétek | vetetnének |
| Def. | vetetném | vetetnéd | vetetné | vetetnénk (or vetetnők) | vetetnétek | vetetnék | ||
| 2nd-p. o. | vetetnélek | ― | ||||||
| Subjunctive mood | Present | Indef. | vetessek | vetess or vetessél | vetessen | vetessünk | vetessetek | vetessenek |
| Def. | vetessem | vetesd or vetessed | vetesse | vetessük | vetessétek | vetessék | ||
| 2nd-p. o. | vetesselek | ― | ||||||
| Infinitive | vetetni | vetetnem | vetetned | vetetnie | vetetnünk | vetetnetek | vetetniük | |
| Other nonfinite verb forms | Verbal noun | Present participle | Past participle | Future part. | Adverbial part. | Potential | ||
| vetetés | vetető | vetetett | vetetendő | vetetve | vetethet | |||
Derived terms
(With verbal prefixes):
- átvetet
- bevetet
- belevetet
- egybevetet
- elvetet
- elővetet
- előrevetet
- észrevetet
- felvetet
- fölvetet
- hozzávetet
- idevetet
- kivetet
- kölcsönvetet
- körülvetet
- közbevetet
- közrevetet
- különvetet
- levetet
- megvetet
- odavetet
- összevetet
- rávetet
- széjjelvetet
- szétvetet
- televetet
- visszavetet
Further reading
- vetet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Latin
Verb
vetet
- third-person singular present active subjunctive of vetō
Swedish
Noun
vetet
- definite singular of vete.