veszekedik

veszekedik

Hungarian

Alternative forms

• veszekszik

Etymology

From vesz ~ vész +‎ -ekedik.[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɛsɛkɛdik]
• Hyphenation: ve‧sze‧ke‧dik
• Rhymes: -ɛdik

Verb

veszekedik

1. (intransitive) to quarrel, fight, bicker, wrangle (to dispute in an angry and noisy manner) (with someone -val/-vel)

Conjugation

conjugation of veszekedik

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	veszekedem or veszekedek	veszekedsz	veszekedik	veszekedünk	veszekedtek	veszekednek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	veszekedtem	veszekedtél	veszekedett	veszekedtünk	veszekedtetek	veszekedtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	veszekednék	veszekednél	veszekedne	veszekednénk	veszekednétek	veszekednének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	veszekedjek  or veszekedjem	veszekedj or veszekedjél	veszekedjen	veszekedjünk	veszekedjetek	veszekedjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	veszekedni		veszekednem	veszekedned	veszekednie	veszekednünk	veszekednetek	veszekedniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			veszekedés	veszekedő	veszekedett	―	veszekedve	veszekedhet

Derived terms

• veszekedés
• veszekedős

 

(With verbal prefixes):

• átveszekedik
• kiveszekedik
• megveszekedik
• végigveszekedik

References

1. veszekedik in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

• veszekedik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN