veszejt
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvɛsɛjt]
- Hyphenation: ve‧szejt
Verb
veszejt
- (transitive, dialectal) Alternative form of veszít and veszt.
- Perfective: elveszejt
- (transitive, dated) causative of vész, to make or let someone/something perish or vanish, to destroy by negligence or on purpose
- Perfective: elveszejt
Conjugation
conjugation of veszejt
Infinitive | veszejteni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | veszejtett | |||||||
Present participle | veszejtő | |||||||
Future participle | veszejtendő | |||||||
Adverbial participle | veszejtve | |||||||
Potential | veszejthet | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | veszejtek | veszejtesz | veszejt | veszejtünk | veszejtetek | veszejtenek |
Definite | veszejtem én téged/titeket veszejtelek | veszejted | veszejti | veszejtjük | veszejtitek | veszejtik | ||
Past | Indefinite | veszejtettem | veszejtettél | veszejtett | veszejtettünk | veszejtettetek | veszejtettek | |
Definite | veszejtettem én téged/titeket veszejtettelek | veszejtetted | veszejtette | veszejtettük | veszejtettétek | veszejtették | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | veszejtenék | veszejtenél | veszejtene | veszejtenénk | veszejtenétek | veszejtenének |
Definite | veszejteném én téged/titeket veszejtenélek | veszejtenéd | veszejtené | veszejtenénk | veszejtenétek | veszejtenék | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | veszejtsek | veszejts or veszejtsél | veszejtsen | veszejtsünk | veszejtsetek | veszejtsenek |
Definite | veszejtsem én téged/titeket veszejtselek | veszejtsd or veszejtsed | veszejtse | veszejtsük | veszejtsétek | veszejtsék | ||
Conjugated infinitive | veszejtenem | veszejtened | veszejtenie | veszejtenünk | veszejtenetek | veszejteniük |
Derived terms
(With verbal prefixes):
- elveszejt
- összeveszejt
Further reading
- veszejt in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.