vessző
Hungarian
vessző
Etymology
Probably from Proto-Finno-Ugric *waćɜ (“thin, bendable branch or twig”) + -ő (diminutive suffix).[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvɛsːøː]
- Hyphenation: vesz‧sző
Noun
vessző (plural vesszők)
- comma (punctuation mark)
- cane
- rod, stave, stick, wand
- (in mathematics) prime
- wicker
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | vessző | vesszők |
| accusative | vesszőt | vesszőket |
| dative | vesszőnek | vesszőknek |
| instrumental | vesszővel | vesszőkkel |
| causal-final | vesszőért | vesszőkért |
| translative | vesszővé | vesszőkké |
| terminative | vesszőig | vesszőkig |
| essive-formal | vesszőként | vesszőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | vesszőben | vesszőkben |
| superessive | vesszőn | vesszőkön |
| adessive | vesszőnél | vesszőknél |
| illative | vesszőbe | vesszőkbe |
| sublative | vesszőre | vesszőkre |
| allative | vesszőhöz | vesszőkhöz |
| elative | vesszőből | vesszőkből |
| delative | vesszőről | vesszőkről |
| ablative | vesszőtől | vesszőktől |
| Possessive forms of vessző | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | vesszőm | vesszőim |
| 2nd person sing. | vessződ | vesszőid |
| 3rd person sing. | vesszője | vesszői |
| 1st person plural | vesszőnk | vesszőink |
| 2nd person plural | vesszőtök | vesszőitek |
| 3rd person plural | vesszőjük | vesszőik |
Derived terms
- hímvessző
- pontosvessző
- tizedesvessző
References
- Entry #1098 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN