valóságérzékelés

valóságérzékelés

Hungarian

Etymology

valóság (“reality”) +‎ érzékelés (“perception”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ ˈvɒloːʃaːɡeːrzeːkɛleːʃ]
• Hyphenation: va‧ló‧ság‧ér‧zé‧ke‧lés

Noun

valóságérzékelés (plural valóságérzékelések)

1. perception of reality

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	valóságérzékelés	valóságérzékelések
accusative	valóságérzékelést	valóságérzékeléseket
dative	valóságérzékelésnek	valóságérzékeléseknek
instrumental	valóságérzékeléssel	valóságérzékelésekkel
causal-final	valóságérzékelésért	valóságérzékelésekért
translative	valóságérzékeléssé	valóságérzékelésekké
terminative	valóságérzékelésig	valóságérzékelésekig
essive-formal	valóságérzékelésként	valóságérzékelésekként
essive-modal	—	—
inessive	valóságérzékelésben	valóságérzékelésekben
superessive	valóságérzékelésen	valóságérzékeléseken
adessive	valóságérzékelésnél	valóságérzékeléseknél
illative	valóságérzékelésbe	valóságérzékelésekbe
sublative	valóságérzékelésre	valóságérzékelésekre
allative	valóságérzékeléshez	valóságérzékelésekhez
elative	valóságérzékelésből	valóságérzékelésekből
delative	valóságérzékelésről	valóságérzékelésekről
ablative	valóságérzékeléstől	valóságérzékelésektől
non-attributive possessive - singular	valóságérzékelésé	valóságérzékeléseké
non-attributive possessive - plural	valóságérzékeléséi	valóságérzékelésekéi

Possessive forms of valóságérzékelés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	valóságérzékelésem	valóságérzékeléseim
2nd person sing.	valóságérzékelésed	valóságérzékeléseid
3rd person sing.	valóságérzékelése	valóságérzékelései
1st person plural	valóságérzékelésünk	valóságérzékeléseink
2nd person plural	valóságérzékelésetek	valóságérzékeléseitek
3rd person plural	valóságérzékelésük	valóságérzékeléseik