vagány

vagány

See also: vágány

Hungarian

Etymology

From the German Vagant, from the French vagant (“vagabond”), from vaguer (“to stray”), from the Latin vagari (“to wander”), from vagus (“wandering”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɒɡaːɲ]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: va‧gány

Adjective

vagány (comparative vagányabb, superlative legvagányabb)

1. tough, rough

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	vagány	vagányak
accusative	vagányat	vagányakat
dative	vagánynak	vagányaknak
instrumental	vagánnyal	vagányakkal
causal-final	vagányért	vagányakért
translative	vagánnyá	vagányakká
terminative	vagányig	vagányakig
essive-formal	vagányként	vagányakként
essive-modal	—	—
inessive	vagányban	vagányakban
superessive	vagányon	vagányakon
adessive	vagánynál	vagányaknál
illative	vagányba	vagányakba
sublative	vagányra	vagányakra
allative	vagányhoz	vagányakhoz
elative	vagányból	vagányakból
delative	vagányról	vagányakról
ablative	vagánytól	vagányaktól

Noun

vagány (plural vagányok)

1. tough, hoodlum

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	vagány	vagányok
accusative	vagányt	vagányokat
dative	vagánynak	vagányoknak
instrumental	vagánnyal	vagányokkal
causal-final	vagányért	vagányokért
translative	vagánnyá	vagányokká
terminative	vagányig	vagányokig
essive-formal	vagányként	vagányokként
essive-modal	—	—
inessive	vagányban	vagányokban
superessive	vagányon	vagányokon
adessive	vagánynál	vagányoknál
illative	vagányba	vagányokba
sublative	vagányra	vagányokra
allative	vagányhoz	vagányokhoz
elative	vagányból	vagányokból
delative	vagányról	vagányokról
ablative	vagánytól	vagányoktól

Possessive forms of vagány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	vagányom	vagányaim
2nd person sing.	vagányod	vagányaid
3rd person sing.	vagánya	vagányai
1st person plural	vagányunk	vagányaink
2nd person plural	vagányotok	vagányaitok
3rd person plural	vagányuk	vagányaik