utánoz

utánoz

Hungarian

Etymology

[1815] From után (“after”) +‎ -oz (verb-forming suffix). Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈutaːnoz]
• Hyphenation: utá‧noz

Verb

utánoz

1. (transitive) to imitate, copy

   Synonym: imitál

Conjugation

conjugation of utánoz

Infinitive			utánozni
Past participle			utánzott
Present participle			utánzó or utánozó
Future participle			utánzandó or utánozandó
Adverbial participle			utánozva
Potential			utánozhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	utánzok or utánozok	utánzol or utánozol	utánoz	utánzunk or utánozunk	utánoztok	utánoznak
		Definite	utánzom or utánozom én téged/titeket utánozlak	utánzod or utánozod	utánozza	utánozzuk	utánozzátok	utánozzák
	Past	Indefinite	utánoztam	utánoztál	utánzott	utánoztunk	utánoztatok	utánoztak
		Definite	utánoztam én téged/titeket utánoztalak	utánoztad	utánozta	utánoztuk	utánoztátok	utánozták
Conditional mood	Present	Indefinite	utánoznék	utánoznál	utánozna	utánoznánk	utánoznátok	utánoznának
		Definite	utánoznám én téged/titeket utánoználak	utánoznád	utánozná	utánoznánk	utánoznátok	utánoznák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	utánozzak	utánozz or utánozzál	utánozzon	utánozzunk	utánozzatok	utánozzanak
		Definite	utánozzam én téged/titeket utánozzalak	utánozd or utánozzad	utánozza	utánozzuk	utánozzátok	utánozzák
Conjugated infinitive			utánoznom	utánoznod	utánoznia	utánoznunk	utánoznotok	utánozniuk

Derived terms

• utánozás
• utánozhatatlan
• utánozható
• utánzás

References

1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN