utasítás
Hungarian
Etymology
utasít + -ás
Pronunciation
- IPA(key): [ˈutɒʃiːtaːʃ]
- Hyphenation: uta‧sí‧tás
Noun
utasítás (plural utasítások)
- command, directive, instruction, order
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | utasítás | utasítások |
| accusative | utasítást | utasításokat |
| dative | utasításnak | utasításoknak |
| instrumental | utasítással | utasításokkal |
| causal-final | utasításért | utasításokért |
| translative | utasítássá | utasításokká |
| terminative | utasításig | utasításokig |
| essive-formal | utasításként | utasításokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | utasításban | utasításokban |
| superessive | utasításon | utasításokon |
| adessive | utasításnál | utasításoknál |
| illative | utasításba | utasításokba |
| sublative | utasításra | utasításokra |
| allative | utasításhoz | utasításokhoz |
| elative | utasításból | utasításokból |
| delative | utasításról | utasításokról |
| ablative | utasítástól | utasításoktól |
| Possessive forms of utasítás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | utasításom | utasításaim |
| 2nd person sing. | utasításod | utasításaid |
| 3rd person sing. | utasítása | utasításai |
| 1st person plural | utasításunk | utasításaink |
| 2nd person plural | utasításotok | utasításaitok |
| 3rd person plural | utasításuk | utasításaik |