ugrókötél
Hungarian
ugrókötél
Etymology
ugró (“jumping”) + kötél (“rope”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈuɡroːkøteːl]
- Hyphenation: ug‧ró‧kö‧tél
- Rhymes: -eːl
Noun
ugrókötél (plural ugrókötelek)
- skipping rope, jump rope, skip rope (a rope for exercise)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ugrókötél | ugrókötelek |
| accusative | ugrókötelet | ugróköteleket |
| dative | ugrókötélnek | ugróköteleknek |
| instrumental | ugrókötéllel | ugrókötelekkel |
| causal-final | ugrókötélért | ugrókötelekért |
| translative | ugrókötéllé | ugrókötelekké |
| terminative | ugrókötélig | ugrókötelekig |
| essive-formal | ugrókötélként | ugrókötelekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ugrókötélben | ugrókötelekben |
| superessive | ugrókötélen | ugróköteleken |
| adessive | ugrókötélnél | ugróköteleknél |
| illative | ugrókötélbe | ugrókötelekbe |
| sublative | ugrókötélre | ugrókötelekre |
| allative | ugrókötélhez | ugrókötelekhez |
| elative | ugrókötélből | ugrókötelekből |
| delative | ugrókötélről | ugrókötelekről |
| ablative | ugrókötéltől | ugrókötelektől |
| non-attributive possessive - singular | ugrókötélé | ugróköteleké |
| non-attributive possessive - plural | ugrókötéléi | ugrókötelekéi |
| Possessive forms of ugrókötél | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | ugrókötelem | ugróköteleim |
| 2nd person sing. | ugróköteled | ugróköteleid |
| 3rd person sing. | ugrókötele | ugrókötelei |
| 1st person plural | ugrókötelünk | ugróköteleink |
| 2nd person plural | ugróköteletek | ugróköteleitek |
| 3rd person plural | ugrókötelük | ugróköteleik |
Derived terms
- ugrókötelezés
- ugrókötelezik
Further reading
- ugrókötél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN