tősgyökeres

Hungarian

Etymology

[1560] From tős (“stemmed, rooted”) +‎ gyökeres (“rooted”), from tő (“stem, base”) +‎ -s (adjective-forming suffix) +‎ gyökér (“root”) +‎ -es (adjective-forming suffix).[1][2]

Pronunciation

IPA^(key): [ˈtøːʒɟøkɛrɛʃ]
Hyphenation: tős‧gyö‧ke‧res
Rhymes: -ɛʃ

Adjective

tősgyökeres (comparative tősgyökeresebb, superlative legtősgyökeresebb)

genuine, pure-blooded, native, echt, autochthonous (showing the original, ancestral characteristics of a nation)
born and bred, born and raised (showing characteristics of birth and upbringing, especially in relation to a particular location)

Declension

Inflection of tősgyökeres
	singular	plural
nominative	tősgyökeres	tősgyökeresek
accusative	tősgyökereset tősgyökerest	tősgyökereseket
dative	tősgyökeresnek	tősgyökereseknek
instrumental	tősgyökeressel	tősgyökeresekkel
causal-final	tősgyökeresért	tősgyökeresekért
translative	tősgyökeressé	tősgyökeresekké
terminative	tősgyökeresig	tősgyökeresekig
essive-formal	tősgyökeresként	tősgyökeresekként
essive-modal	—	—
inessive	tősgyökeresben	tősgyökeresekben
superessive	tősgyökeresen	tősgyökereseken
adessive	tősgyökeresnél	tősgyökereseknél
illative	tősgyökeresbe	tősgyökeresekbe
sublative	tősgyökeresre	tősgyökeresekre
allative	tősgyökereshez	tősgyökeresekhez
elative	tősgyökeresből	tősgyökeresekből
delative	tősgyökeresről	tősgyökeresekről
ablative	tősgyökerestől	tősgyökeresektől
non-attributive possessive - singular	tősgyökeresé	tősgyökereseké
non-attributive possessive - plural	tősgyökereséi	tősgyökeresekéi

Derived terms

tősgyökeresség

References

tősgyökeres in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
tősgyökeres in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)