törött
Hungarian
Etymology
tör (“to break”) + -ött (past-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtørøtː]
- Hyphenation: tö‧rött
- Rhymes: -øtː
Participle
törött
- past participle of tör
Adjective
törött (comparative töröttebb, superlative legtöröttebb)
- (of bone or an object) broken, fractured
- törött tányér ― broken plate
- ground
- törött bors ― ground pepper
Declension
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | törött | töröttek |
| accusative | töröttet | törötteket |
| dative | töröttnek | törötteknek |
| instrumental | töröttel | töröttekkel |
| causal-final | töröttért | töröttekért |
| translative | törötté | töröttekké |
| terminative | töröttig | töröttekig |
| essive-formal | töröttként | töröttekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | töröttben | töröttekben |
| superessive | töröttön | törötteken |
| adessive | töröttnél | törötteknél |
| illative | töröttbe | töröttekbe |
| sublative | töröttre | töröttekre |
| allative | törötthöz | töröttekhez |
| elative | töröttből | töröttekből |
| delative | töröttről | töröttekről |
| ablative | töröttől | töröttektől |
| non-attributive possessive - singular | törötté | törötteké |
| non-attributive possessive - plural | töröttéi | töröttekéi |
Further reading
- törött in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN