történetírás
Hungarian
Etymology
történet (“history”) + írás (“writing”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtørteːnɛtiːraːʃ]
- Hyphenation: tör‧té‧net‧írás
- Rhymes: -aːʃ
Noun
történetírás (plural történetírások)
- historiography (the writing of history)
- Synonym: historiográfia
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | történetírás | történetírások |
| accusative | történetírást | történetírásokat |
| dative | történetírásnak | történetírásoknak |
| instrumental | történetírással | történetírásokkal |
| causal-final | történetírásért | történetírásokért |
| translative | történetírássá | történetírásokká |
| terminative | történetírásig | történetírásokig |
| essive-formal | történetírásként | történetírásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | történetírásban | történetírásokban |
| superessive | történetíráson | történetírásokon |
| adessive | történetírásnál | történetírásoknál |
| illative | történetírásba | történetírásokba |
| sublative | történetírásra | történetírásokra |
| allative | történetíráshoz | történetírásokhoz |
| elative | történetírásból | történetírásokból |
| delative | történetírásról | történetírásokról |
| ablative | történetírástól | történetírásoktól |
| non-attributive possessive - singular | történetírásé | történetírásoké |
| non-attributive possessive - plural | történetíráséi | történetírásokéi |
| Possessive forms of történetírás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | történetírásom | történetírásaim |
| 2nd person sing. | történetírásod | történetírásaid |
| 3rd person sing. | történetírása | történetírásai |
| 1st person plural | történetírásunk | történetírásaink |
| 2nd person plural | történetírásotok | történetírásaitok |
| 3rd person plural | történetírásuk | történetírásaik |
Derived terms
- történetírási
Further reading
- történetírás in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.