történelem

történelem

Hungarian

Etymology

történik +‎ -elem, created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries. First attested in 1842.[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtørteːnɛlɛm]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: tör‧té‧ne‧lem

Noun

történelem (plural történelmek)

1. history (aggregate of past events)
   • 2003, Szakály, Sándor, “20. századi történelmünk személyiségei – és megítélésük a történelmünkben”, in Korunk‎, volume 14, number 12:

     A történelmet a személyiségek alakítják, és a történelem „termeli ki” a személyiségeket, hogy azután egyben ítéletet is alkosson, mondjon róluk. Az ítéletet alkotó azonban igazán nem is a történelem, hanem a kortársak, illetve az utókor.

   A történelem ismétli önmagát. — History repeats itself.

2. writing of history, historiography
   • 1892, Mór Jókai, Rákóczy fia, chapter 22:

     Rákóczy György vagy. Fia Rákóczy Ferenc fejedelemnek. De nem annak a Bécs városi koldusok királyának, aki e fényes nevet bitorolja. A te atyád Erdélyország nagyfejedelme volt; aki a nevét a történelem legfényesebb lapjaira írta fel.

   • 2003, Bergel, Hans; Zoltán Hajdú-Farkas, “Egy meghasonlás természetrajzához”, in Korunk‎, volume 14, number 10:

     Dietrich von Choltitz később bekerült a történelembe, mert amikor 1944 őszén Hitler kiadta őrült parancsát, hogy égessék fel Párizst, ő, a párizsi Wehrmacht főparancsnokaként, életét kockáztatva megparancsolta katonáinak, hogy kíméljék meg a francia fővárost.

3. history (branch of knowledge that studies the past)
   • 2004, Sztáncsuj, Sándor József, “A múlt színeváltozásai”, in Korunk‎, volume 15, number 7:

     Komolyra fordítva a szót, a régészet a múlt tudománya. A modern angolszász megközelítés szerint az antropológia egyik ága, a letűnt korok néprajza. Mifelénk inkább a történelem segédtudományának tartják, bár ez a besorolás nem egészen pontos.

4. history (school subject)

   Jó jegyet kaptam történelemből. — I got a good grade in history.

5. (informal) history class

   A történelem elmaradt. — The history class was cancelled.

6. (informal) history (something that no longer exists or is no longer relevant)
   • 2012 January 23, “40 éve indult az utolsó vicinális Nádudvarról”, in Hajdú Online‎, retrieved 2015-02-21:

     Sokan a mai napig sajnálják, hogy megszűnt, pedig a többség számára már csak történelem, hogy 1971. december 31-én futott ki az utolsó vicinális a nádudvari vasútállomásról.

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	történelem	történelmek
accusative	történelmet	történelmeket
dative	történelemnek	történelmeknek
instrumental	történelemmel	történelmekkel
causal-final	történelemért	történelmekért
translative	történelemmé	történelmekké
terminative	történelemig	történelmekig
essive-formal	történelemként	történelmekként
essive-modal	—	—
inessive	történelemben	történelmekben
superessive	történelmen	történelmeken
adessive	történelemnél	történelmeknél
illative	történelembe	történelmekbe
sublative	történelemre	történelmekre
allative	történelemhez	történelmekhez
elative	történelemből	történelmekből
delative	történelemről	történelmekről
ablative	történelemtől	történelmektől

Possessive forms of történelem
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	történelmem	történelmeim
2nd person sing.	történelmed	történelmeid
3rd person sing.	történelme	történelmei
1st person plural	történelmünk	történelmeink
2nd person plural	történelmetek	történelmeitek
3rd person plural	történelmük	történelmeik

Synonyms

• (history: aggregate of past events): múlt, történet (archaic), história (archaic)
• (writing of history): történetírás, történet (rare)
• (history: branch of knowledge that studies the past): történettudomány, történet (archaic)
• (history: school subject): töri (informal)
• (history class): történelemóra

Derived terms

• történelmi

(Compound words):

• történelemkönyv

(Expressions):

• a történelem az élet tanítómestere
• történelem előtti

References

1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN