tévelyeg

tévelyeg

Hungarian

Etymology

From Proto-Ugric *tepɜ- (“lose one's way, be wrong, err, make a mistake”) [1] + -lyeg (frequentative verb-forming suffix).[2]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈteːvɛjɛɡ]
• Hyphenation: té‧ve‧lyeg

Verb

tévelyeg

1. (intransitive) to err, stray
2. (intransitive, literary) to wander, roam (to walk aimlessly, without purpose or goal)

Conjugation

conjugation of tévelyeg

Infinitive			tévelyegni
Past participle			tévelygett
Present participle			tévelygő
Future participle			-
Adverbial participle			tévelyegve
Potential			tévelyeghet
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	tévelygek	tévelyegsz	tévelyeg	tévelygünk	tévelyegtek	tévelyegnek
		Definite	intransitive verb, definite forms are not used
	Past	Indefinite	tévelyegtem	tévelyegtél	tévelygett	tévelyegtünk	tévelyegtetek	tévelyegtek
		Definite	-
Conditional mood	Present	Indefinite	tévelyegnék	tévelyegnél	tévelyegne	tévelyegnénk	tévelyegnétek	tévelyegnének
		Definite	-
Subjunctive mood	Present	Indefinite	tévelyegjek	tévelyegj or tévelyegjél	tévelyegjen	tévelyegjünk	tévelyegjetek	tévelyegjenek
		Definite	-
Conjugated infinitive			tévelyegnem	tévelyegned	tévelyegnie	tévelyegnünk	tévelyegnetek	tévelyegniük

Derived terms

• tév-

Related terms

• téved
• tévelyedik
• tévelyít
• téveszt

See also

• Appendix:Hungarian words with ly

References

1. Entry #1861 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN