tájszólás
Hungarian
Etymology
táj (“region”) + szólás (“speech”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtaːjsoːlaːʃ]
- Hyphenation: táj‧szó‧lás
Noun
tájszólás (plural tájszólások)
- (regional) accent (the distinctive manner of pronouncing a language associated with a particular region)
- Synonyms: akcentus (especially of non-native speakers), kiejtés (pronunciation in general; needs to be qualified for the specific meaning)
- Vidéki tájszólással beszéltek. ― They spoke with a country accent.
- (colloquial) dialect (a language variety that is characteristic of a particular area, community or group)
- Synonyms: nyelvjárás, tájnyelv, dialektus
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | tájszólás | tájszólások |
| accusative | tájszólást | tájszólásokat |
| dative | tájszólásnak | tájszólásoknak |
| instrumental | tájszólással | tájszólásokkal |
| causal-final | tájszólásért | tájszólásokért |
| translative | tájszólássá | tájszólásokká |
| terminative | tájszólásig | tájszólásokig |
| essive-formal | tájszólásként | tájszólásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tájszólásban | tájszólásokban |
| superessive | tájszóláson | tájszólásokon |
| adessive | tájszólásnál | tájszólásoknál |
| illative | tájszólásba | tájszólásokba |
| sublative | tájszólásra | tájszólásokra |
| allative | tájszóláshoz | tájszólásokhoz |
| elative | tájszólásból | tájszólásokból |
| delative | tájszólásról | tájszólásokról |
| ablative | tájszólástól | tájszólásoktól |
| Possessive forms of tájszólás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | tájszólásom | tájszólásaim |
| 2nd person sing. | tájszólásod | tájszólásaid |
| 3rd person sing. | tájszólása | tájszólásai |
| 1st person plural | tájszólásunk | tájszólásaink |
| 2nd person plural | tájszólásotok | tájszólásaitok |
| 3rd person plural | tájszólásuk | tájszólásaik |