tudós

tudós

See also: tudos

Hungarian

Etymology

tud +‎ -ós

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtudoːʃ]
• Hyphenation: tu‧dós

Adjective

tudós (comparative tudósabb, superlative legtudósabb)

1. erudite, scholarly, learned

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	tudós	tudósak
accusative	tudósat	tudósakat
dative	tudósnak	tudósaknak
instrumental	tudóssal	tudósakkal
causal-final	tudósért	tudósakért
translative	tudóssá	tudósakká
terminative	tudósig	tudósakig
essive-formal	tudósként	tudósakként
essive-modal	—	—
inessive	tudósban	tudósakban
superessive	tudóson	tudósakon
adessive	tudósnál	tudósaknál
illative	tudósba	tudósakba
sublative	tudósra	tudósakra
allative	tudóshoz	tudósakhoz
elative	tudósból	tudósakból
delative	tudósról	tudósakról
ablative	tudóstól	tudósaktól

Noun

tudós (plural tudósok)

1. scientist, scholar (specialist in a particular branch of knowledge)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	tudós	tudósok
accusative	tudóst	tudósokat
dative	tudósnak	tudósoknak
instrumental	tudóssal	tudósokkal
causal-final	tudósért	tudósokért
translative	tudóssá	tudósokká
terminative	tudósig	tudósokig
essive-formal	tudósként	tudósokként
essive-modal	—	—
inessive	tudósban	tudósokban
superessive	tudóson	tudósokon
adessive	tudósnál	tudósoknál
illative	tudósba	tudósokba
sublative	tudósra	tudósokra
allative	tudóshoz	tudósokhoz
elative	tudósból	tudósokból
delative	tudósról	tudósokról
ablative	tudóstól	tudósoktól

Possessive forms of tudós
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tudósom	tudósaim
2nd person sing.	tudósod	tudósaid
3rd person sing.	tudósa	tudósai
1st person plural	tudósunk	tudósaink
2nd person plural	tudósotok	tudósaitok
3rd person plural	tudósuk	tudósaik

Derived terms

• tudósít

(Compound words):

• földrajztudós
• társadalomtudós