transzvesztita
Hungarian
Etymology
From German Transvestit. [1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtrɒnsvɛstitɒ]
- Hyphenation: transz‧vesz‧ti‧ta
Noun
transzvesztita (plural transzvesztiták)
- transvestite
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | transzvesztita | transzvesztiták |
| accusative | transzvesztitát | transzvesztitákat |
| dative | transzvesztitának | transzvesztitáknak |
| instrumental | transzvesztitával | transzvesztitákkal |
| causal-final | transzvesztitáért | transzvesztitákért |
| translative | transzvesztitává | transzvesztitákká |
| terminative | transzvesztitáig | transzvesztitákig |
| essive-formal | transzvesztitaként | transzvesztitákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | transzvesztitában | transzvesztitákban |
| superessive | transzvesztitán | transzvesztitákon |
| adessive | transzvesztitánál | transzvesztitáknál |
| illative | transzvesztitába | transzvesztitákba |
| sublative | transzvesztitára | transzvesztitákra |
| allative | transzvesztitához | transzvesztitákhoz |
| elative | transzvesztitából | transzvesztitákból |
| delative | transzvesztitáról | transzvesztitákról |
| ablative | transzvesztitától | transzvesztitáktól |
| Possessive forms of transzvesztita | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | transzvesztitám | transzvesztitáim |
| 2nd person sing. | transzvesztitád | transzvesztitáid |
| 3rd person sing. | transzvesztitája | transzvesztitái |
| 1st person plural | transzvesztitánk | transzvesztitáink |
| 2nd person plural | transzvesztitátok | transzvesztitáitok |
| 3rd person plural | transzvesztitájuk | transzvesztitáik |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN