termel

termel

Hungarian

Etymology

[1836] From terem (“to produce”) +‎ -el.[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɛrmɛl]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: ter‧mel

Verb

termel

1. (transitive) to produce
2. (transitive, agriculture) to grow, raise, cultivate
3. (transitive) to generate (energy)

Conjugation

conjugation of termel

Infinitive			termelni
Past participle			termelt
Present participle			termelő
Future participle			termelendő
Adverbial participle			termelve
Potential			termelhet
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	termelek	termelsz	termel	termelünk	termeltek	termelnek
		Definite	termelem én téged/titeket termellek	termeled	termeli	termeljük	termelitek	termelik
	Past	Indefinite	termeltem	termeltél	termelt	termeltünk	termeltetek	termeltek
		Definite	termeltem én téged/titeket termeltelek	termelted	termelte	termeltük	termeltétek	termelték
Conditional mood	Present	Indefinite	termelnék	termelnél	termelne	termelnénk	termelnétek	termelnének
		Definite	termelném én téged/titeket termelnélek	termelnéd	termelné	termelnénk	termelnétek	termelnék
Subjunctive mood	Present	Indefinite	termeljek	termelj or termeljél	termeljen	termeljünk	termeljetek	termeljenek
		Definite	termeljem én téged/titeket termeljelek	termeld or termeljed	termelje	termeljük	termeljétek	termeljék
Conjugated infinitive			termelnem	termelned	termelnie	termelnünk	termelnetek	termelniük

Derived terms

• termelékeny
• termelés
• termelő
• termelődik
• termeltet

(With verbal prefixes):

• kitermel
• megtermel
• újratermel

References

1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN