tanulékony
Hungarian
Etymology
tanul (“to learn”) + -ékony (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtɒnuleːkoɲ]
- Hyphenation: ta‧nu‧lé‧kony
Adjective
tanulékony (comparative tanulékonyabb, superlative legtanulékonyabb)
- (of humans or animals) teachable, docile (capable of learning easily; ready to accept instruction or direction)
- Synonyms: fogékony, okos, értelmes, intelligens, képezhető, idomítható
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | tanulékony | tanulékonyak |
| accusative | tanulékonyat | tanulékonyakat |
| dative | tanulékonynak | tanulékonyaknak |
| instrumental | tanulékonnyal | tanulékonyakkal |
| causal-final | tanulékonyért | tanulékonyakért |
| translative | tanulékonnyá | tanulékonyakká |
| terminative | tanulékonyig | tanulékonyakig |
| essive-formal | tanulékonyként | tanulékonyakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tanulékonyban | tanulékonyakban |
| superessive | tanulékonyon | tanulékonyakon |
| adessive | tanulékonynál | tanulékonyaknál |
| illative | tanulékonyba | tanulékonyakba |
| sublative | tanulékonyra | tanulékonyakra |
| allative | tanulékonyhoz | tanulékonyakhoz |
| elative | tanulékonyból | tanulékonyakból |
| delative | tanulékonyról | tanulékonyakról |
| ablative | tanulékonytól | tanulékonyaktól |
Derived terms
- tanulékonyan
- tanulékonyság
References
- Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN