sötét

See also: sotet

Hungarian

From Proto-Ugric *čettɜ- (“to become dark”).[1]

sötét (comparative sötétebb, superlative legsötétebb)

dark, sombre (UK), somber (US)
Sötét lett, mire hazaértem. ― By the time I got home, it was already dark.
Sötét nadrághoz ne vegyünk fehér zoknit. ― You shouldn't wear white socks with dark trousers.
(colloquial) unintelligent, stupid, dumb
Szépnek szép, de sötét, mint az éjszaka. ― She may be beautiful, but she's dumb as rocks. (literally: dark as the night)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	sötét	sötétek
accusative	sötétet	sötéteket
dative	sötétnek	sötéteknek
instrumental	sötéttel	sötétekkel
causal-final	sötétért	sötétekért
translative	sötétté	sötétekké
terminative	sötétig	sötétekig
essive-formal	sötétként	sötétekként
essive-modal	—	—
inessive	sötétben	sötétekben
superessive	sötéten	sötéteken
adessive	sötétnél	sötéteknél
illative	sötétbe	sötétekbe
sublative	sötétre	sötétekre
allative	sötéthez	sötétekhez
elative	sötétből	sötétekből
delative	sötétről	sötétekről
ablative	sötéttől	sötétektől

Compound words

Expressions

sötét (uncountable)

darkness, dark
Eltartott egy ideig, amíg a szemem hozzászokott a sötéthez. ― It took a while until my eyes grew accustomed to the dark.
Egyelőre csak a sötétben tapogatózunk. ― So far, we're just groping around in the dark.

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	sötét	sötétek
accusative	sötétet	sötéteket
dative	sötétnek	sötéteknek
instrumental	sötéttel	sötétekkel
causal-final	sötétért	sötétekért
translative	sötétté	sötétekké
terminative	sötétig	sötétekig
essive-formal	sötétként	sötétekként
essive-modal	—	—
inessive	sötétben	sötétekben
superessive	sötéten	sötéteken
adessive	sötétnél	sötéteknél
illative	sötétbe	sötétekbe
sublative	sötétre	sötétekre
allative	sötéthez	sötétekhez
elative	sötétből	sötétekből
delative	sötétről	sötétekről
ablative	sötéttől	sötétektől