szükségtelen
Hungarian
Etymology
szükség + -telen
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsykʃeːktɛlɛn]
- Hyphenation: szük‧ség‧te‧len
Adjective
szükségtelen (comparative szükségtelenebb, superlative legszükségtelenebb)
- unnecessary
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szükségtelen | szükségtelenek |
| accusative | szükségtelent | szükségteleneket |
| dative | szükségtelennek | szükségteleneknek |
| instrumental | szükségtelennel | szükségtelenekkel |
| causal-final | szükségtelenért | szükségtelenekért |
| translative | szükségtelenné | szükségtelenekké |
| terminative | szükségtelenig | szükségtelenekig |
| essive-formal | szükségtelenként | szükségtelenekként |
| essive-modal | szükségtelenül | — |
| inessive | szükségtelenben | szükségtelenekben |
| superessive | szükségtelenen | szükségteleneken |
| adessive | szükségtelennél | szükségteleneknél |
| illative | szükségtelenbe | szükségtelenekbe |
| sublative | szükségtelenre | szükségtelenekre |
| allative | szükségtelenhez | szükségtelenekhez |
| elative | szükségtelenből | szükségtelenekből |
| delative | szükségtelenről | szükségtelenekről |
| ablative | szükségtelentől | szükségtelenektől |
Antonyms
- szükséges
Derived terms
- szükségtelenség
- szükségtelenül