szövetség

szövetség

Hungarian

Etymology

szövet +‎ -ség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsøvɛt͡ʃːeːɡ]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: szö‧vet‧ség
• Rhymes: -eːɡ

Noun

szövetség (plural szövetségek)

1. alliance, coalition, union, league, covenant, association
2. confederation
3. association

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szövetség	szövetségek
accusative	szövetséget	szövetségeket
dative	szövetségnek	szövetségeknek
instrumental	szövetséggel	szövetségekkel
causal-final	szövetségért	szövetségekért
translative	szövetséggé	szövetségekké
terminative	szövetségig	szövetségekig
essive-formal	szövetségként	szövetségekként
essive-modal	—	—
inessive	szövetségben	szövetségekben
superessive	szövetségen	szövetségeken
adessive	szövetségnél	szövetségeknél
illative	szövetségbe	szövetségekbe
sublative	szövetségre	szövetségekre
allative	szövetséghez	szövetségekhez
elative	szövetségből	szövetségekből
delative	szövetségről	szövetségekről
ablative	szövetségtől	szövetségektől
non-attributive possessive - singular	szövetségé	szövetségeké
non-attributive possessive - plural	szövetségéi	szövetségekéi

Possessive forms of szövetség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szövetségem	szövetségeim
2nd person sing.	szövetséged	szövetségeid
3rd person sing.	szövetsége	szövetségei
1st person plural	szövetségünk	szövetségeink
2nd person plural	szövetségetek	szövetségeitek
3rd person plural	szövetségük	szövetségeik

Derived terms

• szövetséges
• szövetségi

 

Compound words

• államszövetség
• Ószövetség
• Újszövetség

 

Expressions

• véd- és dacszövetség

 

Further reading

• szövetség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN