szökevény
Hungarian
Etymology
szökik + -evény
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsøkɛveːɲ]
- Hyphenation: szö‧ke‧vény
Noun
szökevény (plural szökevények)
- fugitive
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szökevény | szökevények |
| accusative | szökevényt | szökevényeket |
| dative | szökevénynek | szökevényeknek |
| instrumental | szökevénnyel | szökevényekkel |
| causal-final | szökevényért | szökevényekért |
| translative | szökevénnyé | szökevényekké |
| terminative | szökevényig | szökevényekig |
| essive-formal | szökevényként | szökevényekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szökevényben | szökevényekben |
| superessive | szökevényen | szökevényeken |
| adessive | szökevénynél | szökevényeknél |
| illative | szökevénybe | szökevényekbe |
| sublative | szökevényre | szökevényekre |
| allative | szökevényhez | szökevényekhez |
| elative | szökevényből | szökevényekből |
| delative | szökevényről | szökevényekről |
| ablative | szökevénytől | szökevényektől |
| Possessive forms of szökevény | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szökevényem | szökevényeim |
| 2nd person sing. | szökevényed | szökevényeid |
| 3rd person sing. | szökevénye | szökevényei |
| 1st person plural | szökevényünk | szökevényeink |
| 2nd person plural | szökevényetek | szökevényeitek |
| 3rd person plural | szökevényük | szökevényeik |