szögletű
Hungarian
Etymology
szöglet (“corner”) + -ű (“adjective-forming suffix”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsøɡlɛtyː]
- Hyphenation: szög‧le‧tű
Adjective
szögletű (not comparable)
- cornered, having corners
- háromszögletű ― three-cornered
Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szögletű | szögletűek |
accusative | szögletűt | szögletűeket |
dative | szögletűnek | szögletűeknek |
instrumental | szögletűvel | szögletűekkel |
causal-final | szögletűért | szögletűekért |
translative | szögletűvé | szögletűekké |
terminative | szögletűig | szögletűekig |
essive-formal | szögletűként | szögletűekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szögletűben | szögletűekben |
superessive | szögletűn | szögletűeken |
adessive | szögletűnél | szögletűeknél |
illative | szögletűbe | szögletűekbe |
sublative | szögletűre | szögletűekre |
allative | szögletűhöz | szögletűekhez |
elative | szögletűből | szögletűekből |
delative | szögletűről | szögletűekről |
ablative | szögletűtől | szögletűektől |
Derived terms
- háromszögletű