szózat
See also: Szózat
Hungarian
Etymology
From the word szó
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsoːzɒt]
- Hyphenation: szó‧zat
Noun
szózat (plural szózatok)
- (old, formal) speech, appeal, proclamation
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szózat | szózatok |
| accusative | szózatot | szózatokat |
| dative | szózatnak | szózatoknak |
| instrumental | szózattal | szózatokkal |
| causal-final | szózatért | szózatokért |
| translative | szózattá | szózatokká |
| terminative | szózatig | szózatokig |
| essive-formal | szózatként | szózatokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szózatban | szózatokban |
| superessive | szózaton | szózatokon |
| adessive | szózatnál | szózatoknál |
| illative | szózatba | szózatokba |
| sublative | szózatra | szózatokra |
| allative | szózathoz | szózatokhoz |
| elative | szózatból | szózatokból |
| delative | szózatról | szózatokról |
| ablative | szózattól | szózatoktól |
| Possessive forms of szózat | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szózatom | szózataim |
| 2nd person sing. | szózatod | szózataid |
| 3rd person sing. | szózata | szózatai |
| 1st person plural | szózatunk | szózataink |
| 2nd person plural | szózatotok | szózataitok |
| 3rd person plural | szózatuk | szózataik |