szít
Hungarian
Etymology
Of uncertain origin. Perhaps from an unattested stem + -t (causative suffix).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsiːt]
Verb
szít
- (transitive) to instigate, stir up, incite
Conjugation
conjugation of szít
Infinitive | szítani | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | szított | |||||||
Present participle | szító | |||||||
Future participle | szítandó | |||||||
Adverbial participle | szítva | |||||||
Potential | szíthat | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | szítok | szítasz | szít | szítunk | szítotok | szítanak |
Definite | szítom én téged/titeket szítalak | szítod | szítja | szítjuk | szítjátok | szítják | ||
Past | Indefinite | szítottam | szítottál | szított | szítottunk | szítottatok | szítottak | |
Definite | szítottam én téged/titeket szítottalak | szítottad | szította | szítottuk | szítottátok | szították | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | szítanék | szítanál | szítana | szítanánk | szítanátok | szítanának |
Definite | szítanám én téged/titeket szítanálak | szítanád | szítaná | szítanánk | szítanátok | szítanák | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | szítsak | szíts or szítsál | szítson | szítsunk | szítsatok | szítsanak |
Definite | szítsam én téged/titeket szítsalak | szítsd or szítsad | szítsa | szítsuk | szítsátok | szítsák | ||
Conjugated infinitive | szítanom | szítanod | szítania | szítanunk | szítanotok | szítaniuk |
Derived terms
- szítás
(With verbal prefixes):
- felszít
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN