széjjel-

széjjel-

Hungarian

Etymology

Lexicalization of szél (“edge, side”) +‎ -l (ablative suffix): *szélel > széllel > széllyel > széjjel.[1][2]

Pronunciation

• IPA^(key): [ ˈseːjːɛl]
• Hyphenation: széj‧jel

Prefix

széjjel-

1. (verbal prefix) apart

   esik (“to fall”) → széjjelesik (“to fall apart”)

2. (verbal prefix) around

   néz (“to look”) → széjjelnéz (“to look around/about”)

3. (verbal prefix) into every direction (from somewhere)

   fut (“to run”) → széjjelfut (“to run into every direction, scatter”)

Derived terms

Category Hungarian verbs prefixed with széjjel- not found

See also

• Appendix:Hungarian verbal prefixes

References

1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN