számvitel
Hungarian
Etymology
szám (“number”) + vitel (“management, administration”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsaːɱvitɛl]
- Hyphenation: szám‧vi‧tel
- Rhymes: -ɛl
Noun
számvitel (plural számvitelek)
- accounting (systematic recording and analysis of transactions and financial status)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | számvitel | számvitelek |
| accusative | számvitelt | számviteleket |
| dative | számvitelnek | számviteleknek |
| instrumental | számvitellel | számvitelekkel |
| causal-final | számvitelért | számvitelekért |
| translative | számvitellé | számvitelekké |
| terminative | számvitelig | számvitelekig |
| essive-formal | számvitelként | számvitelekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | számvitelben | számvitelekben |
| superessive | számvitelen | számviteleken |
| adessive | számvitelnél | számviteleknél |
| illative | számvitelbe | számvitelekbe |
| sublative | számvitelre | számvitelekre |
| allative | számvitelhez | számvitelekhez |
| elative | számvitelből | számvitelekből |
| delative | számvitelről | számvitelekről |
| ablative | számviteltől | számvitelektől |
| non-attributive possessive - singular | számvitelé | számviteleké |
| non-attributive possessive - plural | számviteléi | számvitelekéi |
| Possessive forms of számvitel | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | számvitelem | számviteleim |
| 2nd person sing. | számviteled | számviteleid |
| 3rd person sing. | számvitele | számvitelei |
| 1st person plural | számvitelünk | számviteleink |
| 2nd person plural | számviteletek | számviteleitek |
| 3rd person plural | számvitelük | számviteleik |
Derived terms
- számviteli
Further reading
- számvitel in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.