szuvenír
Hungarian
Etymology
From French souvenir.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsuvɛniːr]
- Hyphenation: szu‧ve‧nír
Noun
szuvenír (plural szuvenírek)
- souvenir (an item of sentimental value, to remember an event or location)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szuvenír | szuvenírek |
| accusative | szuvenírt | szuveníreket |
| dative | szuvenírnek | szuveníreknek |
| instrumental | szuvenírrel | szuvenírekkel |
| causal-final | szuvenírért | szuvenírekért |
| translative | szuvenírré | szuvenírekké |
| terminative | szuvenírig | szuvenírekig |
| essive-formal | szuvenírként | szuvenírekként |
| essive-modal | szuvenírül | — |
| inessive | szuvenírben | szuvenírekben |
| superessive | szuveníren | szuveníreken |
| adessive | szuvenírnél | szuveníreknél |
| illative | szuvenírbe | szuvenírekbe |
| sublative | szuvenírre | szuvenírekre |
| allative | szuvenírhez | szuvenírekhez |
| elative | szuvenírből | szuvenírekből |
| delative | szuvenírről | szuvenírekről |
| ablative | szuvenírtől | szuvenírektől |
| Possessive forms of szuvenír | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szuvenírem | szuvenírjeim |
| 2nd person sing. | szuveníred | szuvenírjeid |
| 3rd person sing. | szuvenírje | szuvenírjei |
| 1st person plural | szuvenírünk | szuvenírjeink |
| 2nd person plural | szuveníretek | szuvenírjeitek |
| 3rd person plural | szuvenírjük | szuvenírjeik |
Synonyms
- ajándéktárgy
- emléktárgy
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN