szuvas
Hungarian
Etymology
szú (“woodworm, woodborer”) + -as (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsuvɒʃ]
- Hyphenation: szu‧vas
- Rhymes: -ɒʃ
Adjective
szuvas (comparative szuvasabb, superlative legszuvasabb)
- (of wood) worm-eaten, rotten, decayed
- Synonyms: szúette, szúrágta
- (of teeth, bones) carious, decayed
- Synonym: lyukas
Declension
| Inflection of szuvas | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szuvas | szuvasak |
| accusative | szuvasat szuvast | szuvasakat |
| dative | szuvasnak | szuvasaknak |
| instrumental | szuvassal | szuvasakkal |
| causal-final | szuvasért | szuvasakért |
| translative | szuvassá | szuvasakká |
| terminative | szuvasig | szuvasakig |
| essive-formal | szuvasként | szuvasakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szuvasban | szuvasakban |
| superessive | szuvason | szuvasakon |
| adessive | szuvasnál | szuvasaknál |
| illative | szuvasba | szuvasakba |
| sublative | szuvasra | szuvasakra |
| allative | szuvashoz | szuvasakhoz |
| elative | szuvasból | szuvasakból |
| delative | szuvasról | szuvasakról |
| ablative | szuvastól | szuvasaktól |
| non-attributive possessive - singular | szuvasé | szuvasaké |
| non-attributive possessive - plural | szuvaséi | szuvasakéi |
Derived terms
- szuvasan
- szuvasság
Further reading
- szuvas in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN