szentségtelen
Hungarian
Etymology
szentség (“sainthood”) + -telen (“-less, without”)
Adjective
szentségtelen (comparative szentségtelenebb, superlative legszentségtelenebb)
- unholy
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szentségtelen | szentségtelenek |
| accusative | szentségtelent | szentségteleneket |
| dative | szentségtelennek | szentségteleneknek |
| instrumental | szentségtelennel | szentségtelenekkel |
| causal-final | szentségtelenért | szentségtelenekért |
| translative | szentségtelenné | szentségtelenekké |
| terminative | szentségtelenig | szentségtelenekig |
| essive-formal | szentségtelenként | szentségtelenekként |
| essive-modal | szentségtelenül | — |
| inessive | szentségtelenben | szentségtelenekben |
| superessive | szentségtelenen | szentségteleneken |
| adessive | szentségtelennél | szentségteleneknél |
| illative | szentségtelenbe | szentségtelenekbe |
| sublative | szentségtelenre | szentségtelenekre |
| allative | szentségtelenhez | szentségtelenekhez |
| elative | szentségtelenből | szentségtelenekből |
| delative | szentségtelenről | szentségtelenekről |
| ablative | szentségtelentől | szentségtelenektől |
| non-attributive possessive - singular | szentségtelené | szentségteleneké |
| non-attributive possessive - plural | szentségtelenéi | szentségtelenekéi |