szel
See also: szél
Hungarian
Etymology
From Proto-Finno-Ugric *śälä- (“to cut, cut up, slice”).[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɛl]
Audio (file)
Verb
szel
- (transitive) to slice, cut
Conjugation
conjugation of szel
Infinitive | szelni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | szelt | |||||||
Present participle | szelő | |||||||
Future participle | szelendő | |||||||
Adverbial participle | szelve | |||||||
Potential | szelhet | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | szelek | szelsz | szel | szelünk | szeltek | szelnek |
Definite | szelem én téged/titeket szellek | szeled | szeli | szeljük | szelitek | szelik | ||
Past | Indefinite | szeltem | szeltél | szelt | szeltünk | szeltetek | szeltek | |
Definite | szeltem én téged/titeket szeltelek | szelted | szelte | szeltük | szeltétek | szelték | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | szelnék | szelnél | szelne | szelnénk | szelnétek | szelnének |
Definite | szelném én téged/titeket szelnélek | szelnéd | szelné | szelnénk | szelnétek | szelnék | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | szeljek | szelj or szeljél | szeljen | szeljünk | szeljetek | szeljenek |
Definite | szeljem én téged/titeket szeljelek | szeld or szeljed | szelje | szeljük | szeljétek | szeljék | ||
Conjugated infinitive | szelnem | szelned | szelnie | szelnünk | szelnetek | szelniük |
Derived terms
- szelet
- szelvény
References
- Entry #948 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN