szecesszió
Hungarian
Etymology
Borrowed from German Sezession (“a modernist artist group formed in Vienna in 1897”), from Latin sēcessiō (“withdrawal”)[1], from sēcēdō (“withdraw”). With Latinate -ió ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɛt͡sɛsːiʲoː]
- Hyphenation: sze‧cesz‧szió
Noun
szecesszió (plural szecessziók)
- secession
- art nouveau
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szecesszió | szecessziók |
| accusative | szecessziót | szecessziókat |
| dative | szecessziónak | szecesszióknak |
| instrumental | szecesszióval | szecessziókkal |
| causal-final | szecesszióért | szecessziókért |
| translative | szecesszióvá | szecessziókká |
| terminative | szecesszióig | szecessziókig |
| essive-formal | szecesszióként | szecessziókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szecesszióban | szecessziókban |
| superessive | szecesszión | szecessziókon |
| adessive | szecessziónál | szecesszióknál |
| illative | szecesszióba | szecessziókba |
| sublative | szecesszióra | szecessziókra |
| allative | szecesszióhoz | szecessziókhoz |
| elative | szecesszióból | szecessziókból |
| delative | szecesszióról | szecessziókról |
| ablative | szecessziótól | szecesszióktól |
| Possessive forms of szecesszió | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szecesszióm | szecesszióim |
| 2nd person sing. | szecessziód | szecesszióid |
| 3rd person sing. | szecessziója | szecessziói |
| 1st person plural | szecessziónk | szecesszióink |
| 2nd person plural | szecessziótok | szecesszióitok |
| 3rd person plural | szecessziójuk | szecesszióik |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN