szarvú
Hungarian
Etymology
szarv (“horn”) + -ú (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɒrvuː]
- Hyphenation: szar‧vú
Adjective
szarvú (not comparable)
- -horned, with …… horns (having some specific type or number of horn[s])
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szarvú | szarvúak |
| accusative | szarvút | szarvúakat |
| dative | szarvúnak | szarvúaknak |
| instrumental | szarvúval | szarvúakkal |
| causal-final | szarvúért | szarvúakért |
| translative | szarvúvá | szarvúakká |
| terminative | szarvúig | szarvúakig |
| essive-formal | szarvúként | szarvúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szarvúban | szarvúakban |
| superessive | szarvún | szarvúakon |
| adessive | szarvúnál | szarvúaknál |
| illative | szarvúba | szarvúakba |
| sublative | szarvúra | szarvúakra |
| allative | szarvúhoz | szarvúakhoz |
| elative | szarvúból | szarvúakból |
| delative | szarvúról | szarvúakról |
| ablative | szarvútól | szarvúaktól |
| non-attributive possessive - singular | szarvúé | szarvúaké |
| non-attributive possessive - plural | szarvúéi | szarvúakéi |
Coordinate terms
- (second elements of body part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, pofájú, sarkú, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, törzsű, virágú
Derived terms
- egyszarvú
- kosszarvú
- orrszarvú