szabotőr
Hungarian
Etymology
Borrowed from German Saboteur, from French saboteur.[1] With -őr ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɒbotøːr]
- Hyphenation: sza‧bo‧tőr
Noun
szabotőr (plural szabotőrök)
- saboteur
Declension
| Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szabotőr | szabotőrök |
| accusative | szabotőrt | szabotőröket |
| dative | szabotőrnek | szabotőröknek |
| instrumental | szabotőrrel | szabotőrökkel |
| causal-final | szabotőrért | szabotőrökért |
| translative | szabotőrré | szabotőrökké |
| terminative | szabotőrig | szabotőrökig |
| essive-formal | szabotőrként | szabotőrökként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szabotőrben | szabotőrökben |
| superessive | szabotőrön | szabotőrökön |
| adessive | szabotőrnél | szabotőröknél |
| illative | szabotőrbe | szabotőrökbe |
| sublative | szabotőrre | szabotőrökre |
| allative | szabotőrhöz | szabotőrökhöz |
| elative | szabotőrből | szabotőrökből |
| delative | szabotőrről | szabotőrökről |
| ablative | szabotőrtől | szabotőröktől |
| Possessive forms of szabotőr | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szabotőröm | szabotőreim |
| 2nd person sing. | szabotőröd | szabotőreid |
| 3rd person sing. | szabotőre | szabotőrei |
| 1st person plural | szabotőrünk | szabotőreink |
| 2nd person plural | szabotőrötök | szabotőreitek |
| 3rd person plural | szabotőrük | szabotőreik |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN