stresszel

stresszel

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ ˈʃtrɛsːɛl]
• Hyphenation: stresz‧szel

Etymology 1

stressz +‎ -el

Verb

stresszel

1. (transitive) to stress someone

   Synonym: aggaszt

2. (intransitive, informal) to get stressed

   Synonym: aggódik

Conjugation

conjugation of stresszel

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica- tive mood	Pre- sent	Indef.	stresszelek	stresszelsz	stresszel	stresszelünk	stresszeltek	stresszelnek
		Def.	stresszelem	stresszeled	stresszeli	stresszeljük	stresszelitek	stresszelik
		2nd-p. o.	stresszellek	―
	Past	Indef.	stresszeltem	stresszeltél	stresszelt	stresszeltünk	stresszeltetek	stresszeltek
		Def.	stresszeltem	stresszelted	stresszelte	stresszeltük	stresszeltétek	stresszelték
		2nd-p. o.	stresszeltelek	―
Condi- tional mood	Pre- sent	Indef.	stresszelnék	stresszelnél	stresszelne	stresszelnénk	stresszelnétek	stresszelnének
		Def.	stresszelném	stresszelnéd	stresszelné	stresszelnénk	stresszelnétek	stresszelnék
		2nd-p. o.	stresszelnélek	―
Sub- junc- tive mood	Pre- sent	Indef.	stresszeljek	stresszelj or stresszeljél	stresszeljen	stresszeljünk	stresszeljetek	stresszeljenek
		Def.	stresszeljem	stresszeld or stresszeljed	stresszelje	stresszeljük	stresszeljétek	stresszeljék
		2nd-p. o.	stresszeljelek	―
Infinitive	stresszelni		stresszelnem	stresszelned	stresszelnie	stresszelnünk	stresszelnetek	stresszelniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			stresszelés	stresszelő	stresszelt	stresszelendő	stresszelve	stresszelhet

Etymology 2

stressz +‎ -vel

Noun

stresszel

1. instrumental singular of stressz