spániel
See also: spaniel and Spaniel
Hungarian
Etymology
From English spaniel.[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈʃpaːniʲɛl]
- Hyphenation: spá‧ni‧el
Noun
spániel
- spaniel (breed of gun dog)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | spániel | spánielek |
| accusative | spánielt | spánieleket |
| dative | spánielnek | spánieleknek |
| instrumental | spániellel | spánielekkel |
| causal-final | spánielért | spánielekért |
| translative | spániellé | spánielekké |
| terminative | spánielig | spánielekig |
| essive-formal | spánielként | spánielekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | spánielben | spánielekben |
| superessive | spánielen | spánieleken |
| adessive | spánielnél | spánieleknél |
| illative | spánielbe | spánielekbe |
| sublative | spánielre | spánielekre |
| allative | spánielhez | spánielekhez |
| elative | spánielből | spánielekből |
| delative | spánielről | spánielekről |
| ablative | spánieltől | spánielektől |
| non-attributive possessive - singular | spánielé | spánieleké |
| non-attributive possessive - plural | spánieléi | spánielekéi |
| Possessive forms of spániel | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | spánielem | spánieljeim |
| 2nd person sing. | spánieled | spánieljeid |
| 3rd person sing. | spánielje | spánieljei |
| 1st person plural | spánielünk | spánieljeink |
| 2nd person plural | spánieletek | spánieljeitek |
| 3rd person plural | spánieljük | spánieljeik |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
- spániel in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN