részleg
Hungarian
Etymology
From the adverb részleg[1] (rész + -leg).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈreːslɛɡ]
- Hyphenation: rész‧leg
Noun
részleg (plural részlegek)
- department
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | részleg | részlegek |
| accusative | részleget | részlegeket |
| dative | részlegnek | részlegeknek |
| instrumental | részleggel | részlegekkel |
| causal-final | részlegért | részlegekért |
| translative | részleggé | részlegekké |
| terminative | részlegig | részlegekig |
| essive-formal | részlegként | részlegekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | részlegben | részlegekben |
| superessive | részlegen | részlegeken |
| adessive | részlegnél | részlegeknél |
| illative | részlegbe | részlegekbe |
| sublative | részlegre | részlegekre |
| allative | részleghez | részlegekhez |
| elative | részlegből | részlegekből |
| delative | részlegről | részlegekről |
| ablative | részlegtől | részlegektől |
| Possessive forms of részleg | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | részlegem | részlegeim |
| 2nd person sing. | részleged | részlegeid |
| 3rd person sing. | részlege | részlegei |
| 1st person plural | részlegünk | részlegeink |
| 2nd person plural | részlegetek | részlegeitek |
| 3rd person plural | részlegük | részlegeik |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN