répa
See also: repa and řepa
Hungarian
Etymology
Borrowed from a Slavic language. Compare Serbo-Croatian rȅpa, репа.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈreːpɒ]
- Hyphenation: ré‧pa
Noun
répa (plural répák)
- beet
- carrot
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | répa | répák |
| accusative | répát | répákat |
| dative | répának | répáknak |
| instrumental | répával | répákkal |
| causal-final | répáért | répákért |
| translative | répává | répákká |
| terminative | répáig | répákig |
| essive-formal | répaként | répákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | répában | répákban |
| superessive | répán | répákon |
| adessive | répánál | répáknál |
| illative | répába | répákba |
| sublative | répára | répákra |
| allative | répához | répákhoz |
| elative | répából | répákból |
| delative | répáról | répákról |
| ablative | répától | répáktól |
| Possessive forms of répa | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | répám | répáim |
| 2nd person sing. | répád | répáid |
| 3rd person sing. | répája | répái |
| 1st person plural | répánk | répáink |
| 2nd person plural | répátok | répáitok |
| 3rd person plural | répájuk | répáik |
Derived terms
- cukorrépa
- fehérrépa
- répacukor
- sárgarépa
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN