ráncol
Hungarian
Etymology
[c. 1560] Unknown.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈraːnt͡sol]
- Hyphenation: rán‧col
- Rhymes: -ol
Verb
ráncol
- (transitive) to crease, to wrinkle (to make wrinkles in; to cause to have wrinkles)
Conjugation
conjugation of ráncol
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd p. sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Indicative mood | Present | Indef. | ráncolok | ráncolsz | ráncol | ráncolunk | ráncoltok | ráncolnak |
| Def. | ráncolom | ráncolod | ráncolja | ráncoljuk | ráncoljátok | ráncolják | ||
| 2nd-p. o. | ráncollak | ― | ||||||
| Past | Indef. | ráncoltam | ráncoltál | ráncolt | ráncoltunk | ráncoltatok | ráncoltak | |
| Def. | ráncoltam | ráncoltad | ráncolta | ráncoltuk | ráncoltátok | ráncolták | ||
| 2nd-p. o. | ráncoltalak | ― | ||||||
| Conditional mood | Present | Indef. | ráncolnék | ráncolnál | ráncolna | ráncolnánk | ráncolnátok | ráncolnának |
| Def. | ráncolnám | ráncolnád | ráncolná | ráncolnánk (or ráncolnók) | ráncolnátok | ráncolnák | ||
| 2nd-p. o. | ráncolnálak | ― | ||||||
| Subjunctive mood | Present | Indef. | ráncoljak | ráncolj or ráncoljál | ráncoljon | ráncoljunk | ráncoljatok | ráncoljanak |
| Def. | ráncoljam | ráncold or ráncoljad | ráncolja | ráncoljuk | ráncoljátok | ráncolják | ||
| 2nd-p. o. | ráncoljalak | ― | ||||||
| Infinitive | ráncolni | ráncolnom | ráncolnod | ráncolnia | ráncolnunk | ráncolnotok | ráncolniuk | |
| Other nonfinite verb forms | Verbal noun | Present participle | Past participle | Future part. | Adverbial part. | Potential | ||
| ráncolás | ráncoló | ráncolt | ráncolandó | ráncolva | ráncolhat | |||
Derived terms
- ránc
- ráncolás
- ráncolgat
- ráncolható
- ráncoló
- ráncolódik
- ráncolt
- ráncoltat
(With verbal prefixes):
- beráncol
- megráncol
- összeráncol
References
- ráncol in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- ráncol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN